A gospel zenei stílus (vallási tartalmú dalok modern zenei köntösben) Magyarországon még nem annyira elterjedt, mint külföldön. Szabó Balázs felvállalva hitét, véleményét, egyéniségét megvalósítja itthon ezt a műfajt, ráadásul fiatalos, funky, pop-rock stílusokba öltöztetve.
-Mikor kezdtél el foglalkozni a zenével? Akkor gondoltad volna, hogy ilyen sikereket érsz el vele?
-1991-ben, 10 évesen írattak be szüleim a dorogi, állami zeneiskolába. Az első zongoraórámra már „saját szerzeménnyel” érkeztem, de akkor még nem volt előttem ilyenfajta jövőkép. 10 évesen még nem gondolkodtam ilyesmiről.
-A dalaidban fontos szerepe van a szövegnek…
-A dalok szövege számomra nem tréfa. Talán úgy tűnhet, hogy a daloknak egy-egy sora „viszi el” az adott számot, vagy adja meg a dal lényegét. Nincs a szövegekben véletlen. Minden egyes szónak, és kötőszónak is jelentősége van. Tudod, amikor a színpadon mindenki lát, rajtam a reflektor, én olyankor tudok leginkább elbújni. A dalt ihlető égi Alkotóval én, az egyszerű földi alkotó ilyenkor tudok igazán intim, mély kapcsolatban lenni. Tudom, hogy ez ellentmondásnak hat, de akkor is így élem meg.
-Úgy tudom, a 139. zsoltár fontos szerepet játszik az életedben.
-A Szentírásnak ez a szakasza az életem legfontosabb bibliai része. Ez a zsoltár hozott valódi változást az életembe. Egyszerűen megéreztem és megértettem, hogy az Isten úgy szeret, ahogy vagyok – és sokkal jobban annál, hogy ugyanúgy is hagyjon, ahogy vagyok. Ez a felismerés pedig felülírt mindent az életemben. Az addig tanult teológiát, Isten-képet, hitet. Ez, az Istentől eredő szeretet egészen átformálta a gondolkodásomat.
-Hogyan történik a dalírás? Várhatunk újabb dalt/dalokat, majd esetleg albumot?
-A dalok születése érdekes kérdés. Van, hogy a zene születik meg előbb, és később írom hozzá a szöveget; máskor a kettő együtt érkezik. Néha fordítva. A budapesti dugóban állva egy elszálló papírzacskó, vagy hulló falevél is tud olyan hatással lenni rám, ami dalt ihlet; de egy film részlete, vagy egy előadás mondata, éppúgy képes elindítani egy új dal születését, mint a Biblia olvasása.
-Milyen gyakran szoktál koncertezni, például egy héten hány fellépésed van általában?
-Ez nagyon változó, éves szinten körülbelül 80 eseményen állok színpadra – ez az elmúlt évek tapasztalata, de remélem, hogy ez növekedni fog. Részemről az akarás és a lendület is megvan. Még bírom.
-Van olyan zenész, akitől sokat tanultál, felnézel rá, akit példaképednek mondhatnál?
-Kiskölyökkorom óta nagy kedvencem Demjén Rózsi. A szövegei, az éneklése, különösen a vibrato-ja döbbenetes számomra. Rózsi mellett pedig Ákos a nagy favoritom. Ákos szövegeitől odavagyok. Számomra költészet. De Lauren Daigle, Michael W. Smith, vagy Brian Culbertson és Jamie Cullum is gyakran van a lejátszómban.
-Igaz még nincs vége az évnek, de ha visszatekintesz, sikerült mindent elérni, ami tavaly újévkor megfogalmazódott benned?
Ez az év felülmúlta az elképzeléseimet, de nyilván, mint örök maximalista, van azért hiányérzetem – magammal szemben. A 2016-os év az 5 éves jubileumi nagykoncerttel indult, ami „több, mint teltházas” volt, és valahogy ez a koncert, ha mondhatom nagyképűen, ami aztán az egész évet húzta magával. Személy szerint akkora erőt, lendületet kaptam abból a számtalan visszajelzésből, a februári koncertből, hogy megújultan tudtam az iskolamissziós feladatokba és az önálló koncertekbe is. Ehhez természetesen kellettek a zenésztársak, és kellett a sok meghívás is. Bizakodó vagyok a jövőt illetően.
-Már vannak terveid a következő évre?
-2017-ben szeretném, ha megjelenhetne a 2016. február 20-i 5 éves jubileumi koncert DVD-n, és szeretnék új albumot is készíteni. A dalok szép számban születtek-születnek, úgy érzem, újra van mondanivalóm, amit új dalokba öntve igyekszem a kedves közönséggel megosztani.
-Mit üzennél a mai fiataloknak?
-A munka jól megérdemelt jutalma a még több munka. Dolgozni, végezni azt, amit a Teremtő ránk bízott, egy fantasztikus kiváltság. Azt kívánom, hogy minél többen találják meg azt, ami a dolguk. Én azt tehetem, ami rám van bízva, és ez boldoggá, kiegyensúlyozottá tesz. Amikor a helyedre kerülsz, és érzed, hogy amit végzel, abban “otthon vagy”, akkor időt, energiát, hitet nem sajnálva, mindent meg kell tenni a célok eléréséért. Azt remélem, minél többen megtalálják az otthonukat a világban.
