Az „Egyszer volt, hol nem volt…” játék indulása:
2014-ben iskolánk pedagógusa és könyvtárosa, Friedrich Tünde újabb játékot talált ki a tanulók számára, mely mára már tehetségműhellyé nőtte ki magát. A szeptember 30.-án induló játékra már hetekkel korábban készülni kezdett különböző feladatokkal, és minden osztályban kihirdetésre került, hogy 3-4 fős csapatok jelentkezését várja.
A tanulók a játék elején különböző feladatokat oldottak meg kutatómunkával, játékokkal. Az egyik fő kérdés, amelyre választ kellett találniuk, szorosan összefüggött a játék tematikájával: mit ünneplünk szeptember 30 -án?
2005 tavaszától a Magyar Olvasástársaság felhívására elindítottak egy kezdeményezést, hogy a magyar népmese legnagyobb alakjának, Benedek Eleknek méltó emléket állítsanak, egyúttal felhívják a figyelmet a népmesék fontosságára, segítség azok fennmaradását, valamint különböző rendezvényekkel népszerűsítsék a műfajt. Így lett – elsőként 2005 őszén – szeptember 30 . a magyar népmese napja.
Az ennek ünneplését, illetve az erre való megemlékezést szolgáló játék sok diákot megmozgatott iskolánkban. Évről évre közel tíz csapat jelentkezett a több körös vetélkedőre: az elméleti „alapozás” (a csapatok tagjainak a tanórákon kellett a pedagógusok szavaiból egy-egy szándékosan „elejtett” információt összegyűjteniük a népmesékről, majd további feladatokat megoldani, kutatómunkát végezni) után a tanulók újabb feladatot kaptak. Évről évre más helyszínen is kell kutatómunkát végezniük, így többek között jártak már a Vadászati Múzeumban, a hatvani vallási felekezeteknél, vagy a Hatvany Lajos Múzeumban. Itt múzeumpedagógusok, művészettörténészek, gyűjteménykezelők, vagy szakemberek állítanak össze feladatokat a csapatainknak, akik épp a török korba, vagy a honfoglalás korába, vagy épp a XV. század Hunyadiaktól Mátyás királyig csöppentik diákjainkat.
Miután alaposan elmélyedtek a népmesék világában, minden csoport húzhatott 5 szereplőt egy megadott kártyakupacból, akik szereplésével hasonló mesét kellett írniuk, mint amiket már megismertek. A feladathoz nemcsak a csapat együttműködésére és kreativitására volt szükség, de igénybe vehették tanáraik, osztályfőnökeik segítségét is a mesék megírásában. A tapasztalat azt mutatta, hogy a diákok többsége fantasztikus képzelőerővel rendelkezik és nagyon jó ötleteik vannak, inkább a megvalósítás igényelt némi segítséget. A tanulók származásukból, körülményeikből adódóan számos nyelvi nehézséggel küzdenek, ugyanakkor a mesék írása során jól látható volt fejlődésük – ahogy a kezdeti pár szavas mondatokat felváltják a hosszabb, bonyolultabb szerkezetűek, ahogy saját igényességük nő a szöveg nyelvi minőségét illetően, mindezt öröm volt tapasztalni. Élmény volt látni azt is, hogy dacára a hátrányos helyzetnek, mennyi ősi motívumot, toposzt és hagyományt vonultatnak fel ezek a történeket – mintha mindez úgy élne a diákokban, hogy sokszor ők maguk sem tudnak róla, nem veszik észre.
Néhány hét alatt rengeteg gyönyörű mese születik. Tanévenként újabb tanulók kerültek bevonásra a játékba: az iskola jó kézügyességgel megáldott diákjai, megismervén a meséket, illusztrációkat készítenek a mesékehz. Érdekes volt megfigyelni egy-egy jelenet kiválasztását és megalkotását, ahogyan a diákok képzelete a szavakat képekké alakította.
A TÁMOP-3.3.9.B-12/2-2012-0007 számú, „Második esély, Neked is!” című projekt keretén belül a megalkotott mesékből és a hozzájuk készült illusztrációkból gyönyörű kiadványt, mesekönyvet tudtunk készíteni, amelyet minden részt vevő tanuló megkapott. Sajnos anyagi korlátaink korlátozottak, így második és harmadik évben elkészült kiadványunkat csak minimális példányszámban tudtuk sokszorosítani.
A mesék „életre kelnek” – a bábozás:
Itt sem ért azonban véget a történet: fontosnak tartottuk, hogy a megalkotott meséket az iskola minden diákja megismerje. Mi lehetne jobb mód egy mese bemutatására, mint annak előadása?
Így került sor 2015 tavaszán az első iskolai bábjátékokra. Iskolánk karbantartói segítségével, valamint a diákok közreműködésével hamarosan elkészült a paraván, amely az
előadáshoz szükséges helyszínt biztosította. Az ügyes kezű tanulók pedig elkezdtek bábokat készíteni, a megalkotott mesék szereplőinek megfelelően: királyfit, királylányt, boszorkányt, legényt, herceget, állatfigurákat és a többi ismert mesealakot. A lányok örömmel és nagy szorgalommal vettek részt a figurák megvarrásában, újabb és újabb fortélyokat, technikákat lestek el felnőtt segítőiktől és saját ötleteik megvalósításához is tág teret kaphattak. Az elkészült figuráknak sokan a csodájára jártak.
Elkezdődtek az első próbák. Az alkotókból hamarosan „előadók” váltak: és játék közben észre sem vették, hogy eszük ágában sincs tiltakozni a hangos olvasás, nyilvános szereplés ellen, ahogy a tanórákon olykor előfordul. A felolvasó próbák során sokuk olvasása fejlődésnek indult, javult.
Az iskolai bemutatót hatalmas siker övezte, és úgy tűnt, ez az élmény nem maradhat sokáig zárt falakon belül. Az első külső helyszín az iskola szomszédságában lévő Hegymenet klub volt, ahol fogyatékkal élő fiatalok élvezhették az előadást, ami itt is hatalmas sikert aratott.
Ezt követően pedig újabb és újabb fellépések követték egymást, míg a bábozók közül is kialakult egy olyan csapat, akik úgymond már „állandó társulatnak” számítottak az előadások során.
Az elmúlt évek során a Grassalkovich középiskola bábozói sorra járták a hatvani és környékbeli óvodákat, általános iskoláit, idősek otthonait, és korosztálytól függetlenül mindenhol hatalmas sikert arattak. Hiszen a mesék mindenkihez szólnak, legyen bár idős vagy fiatal, mindenki megtalálhatja benne azt az értéket, üzenetet, élményt, ami hatással lehet rá. Az érdeklődő, ámuldozó ovisoktól a könnyekig hatott idősebb korosztályig – bárki örömét leli a mesékben.
Az első év óta már két újabb forduló is lezajlott, hogy minden tanévben lehetősége legyen az új diákoknak is bekapcsolódni a játékba, bábelőadásokba. Évről évre születnek az újabb mesék is: a kezdeti népmeséket 2015 őszén az állatmesékkel, 2016-ban pedig a tatár hagyományokra épülő, azokat bemutató népmesékkel bővült a repertoár, valamint a diákok ismeretei is. Ennek megfelelően újabb bábok is készültek, illetve beszerzésre kerültek.
A bábtársulat 2016 adventi időszakában gyönyörű, színvonalas karácsonyi műsort mutatott be iskolánkban valamint a környékbeli intézményekben, emelve az ünnepre való készülődés hangulatát. Felbuzdulva a sikeren nemcsak karácsonyi és népmeséket, hanem „Tavaszváró” műsort is összeállítottak.
A meseírásban, előkészületekben részt vevő diákok készségei szinte az észrevételük nélkül kerülnek fejlesztésre, és ennek hatása bizony érezhető. A bábozásban részt vevő tanulók ugyanakkor az előadások során hatalmas élményekre is szert tehetnek: látván, milyen hatással vannak a közönségre, sikerük mindenképpen hozzájárul ahhoz, hogy önértékelésük pozitívabb legyen. A bábozás során több olyan tanuló is akadt, aki megszeppent, csendes diákból egyszer csak szinte kivirágzott. Ezen kívül, talán még nagyobb élménynek számít, hogy megtapasztalják, milyen érzés adni, saját alkotásuk, munkájuk ajándékát átadni valakinek. A nehéz sorsú, hátrányos helyzetű, fogyatékos diákok számára ezek az élmények olyan pluszt adnak az életükben, amelyek végig kísérik őket az intézményben töltött évek alatt, vagy akár későbbi életükben is. A bábcsoport három tanév során több mint 30 fellépés alkalmával ezernél is több gyermek és időskorú arcára csalt mosolyt és könnyet.
A bábelőadással eddig meglátogatott helyszínei, intézményei:
Szent Kamill Idősek Otthona, Szent Erzsébet Idősek Otthona, Idősek Klubja Hatvan, Értelmi Fogyatékosok Napközi Otthona, Százszorszép Óvoda, MÁV Óvoda, Vörösmarty Téri Óvoda, Brunszvik Teréz Óvoda, Lesznai Anna EGYMI, Kossuth Lajos Általános Iskola, Hegymenet Klub Szenvedélybetegek és Fogyatékos Személyek Nappali Intézménye, Heréd, Nagykökényes, Csány települések óvodái, általános iskolái.
